Szarvasgombás nap a Lovasban

2009.12.10. 22:33

Szarvasgombás nap a Lovasban

Az időjárás ugyan nem volt túl kegyes, bár csak a köd szitált, ezért minden szabadtéri rendezvényünket meg tudtuk tartani.

Volt itt minden kérem: - előadás a termesztésrő

- kinológiáról

- ételkészítésről

- kutyás bemutató

- ültetvénybejárás és 

nem utolsó sorban szarvasgombás vacsoraest kiváló észak- magyarországi borokkal. (Az egri és a szomszéd vármegyéből a mádi kiválóságok.)

Sokan leragadtak a kerthelyiségben – nem véletlenül – mivel óriásvasalóban sült szarvaskolbász, szarvasgombás libamájterrine, házi szarvassonka, és a nagy kedvencnek számító gall sonkás mascarpónekrém, házi kenyerek társaságában kortyolgathattak verpeléti sárgamuskotály pálinkát és gyümölcsökkel forralt egri bort.

Ezért a tervezett időtől egy kicsit később csaptunk csak a lovak közé és indítottuk a vacsoraestet.

Tokaji Primőr Furmint Orosz Gábortól, nem volt semmi kezdés! Friss, üde és kívánatos, mint mondjuk ….., na jó, ezt inkább hagyjuk.

Egy csésze konyakos – mézes sütőtök-krémleves házi kenyérpirítóson tálalt szilvásváradi füstölt pisztrángfilével – leírni sem egyszerű, ugyanakkor egy finom, frappáns téli leves a hely sztárjával körítve. Rangos társa volt Orosz Gábor egy már érettebb korba lépett másik furmintja, a Becsek 2007-ből. Ásványos, sós, minerális igazi nagytestű bor. A sorban bárhol megállta volna a helyét – csak gratulálni tudok Gábornak a borához. Ezt követte egy meleg előétel: szarvasgombás gyomai kecskesajttal töltött barátfüle (derelye!), ezt egy ízletes aestevumos sajtmártásban forgattuk meg. Az idén nem kápráztatott az anyatermészet nagy mennyiségű szarvasgomba terméssel (kevés csapadék), de minőségileg kifogástalan, ízletes gumókat gyűjthettünk. Nagy örömömre volt elég Macrosporum is!

Két kiváló Kaló bort kóstolhattunk ez előételhez, két pinot-t, egy Grist héjon érleltet 2008-ból és egy Noir-t 2005-ből. Nagy érdeklődés előzte meg Imre barátom borait, mivel olyan, mint Colombo felügyelő felesége – mindenki beszél róla, de még senki sem látta – csak itt nem az asszonyról, hanem Imre borairól van szó. Nem sokaknak adatik meg eme kiváló kézműves boroknak az ízlelgetése, mivel kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak. Első blikkre megdöbbenést váltott ki a népekből  - héjon, rozés szín meg miegymás – de hamar hozzászoktak, és abba sem akarták hagyni!

A Noir amúgy is az egyik kedvencem – szeretetére még Gál Tibor barátom tanított meg, azóta is pusztítom, ha tehetem. 

Főételünk egy konfitált kacsacomb volt saját bő zsírjában, egész hagymával, fokhagymával, sok-sok órán át, csak úgy „pötyögtetve”. Igazi omlós valami lett belőle, ízletes-ropogós bőrével és a már említett kedvencemmel, a tuber macrosporummal fantasztikus volt. A máját Gábor barátom Becsekjével pácolgattuk, csodálatos triót alkottak a szarvasgombás zellerpürével (igazi szarvasgomba-barát zöldségféle – ne feledd, zellert a szarvasgombához, biztos siker!). Persze ha van otthon a sublótban egy üveg Bolyki Nem lát, nem hall vagy egy kitűnő Kaló házasítás 2002-ből (Cabernet Franc – Cabernet Sauvignon) – előtte ne felejtsd el sétáltatni – gyengébbek kedvéért levegőztetni. Ha ez mind adott, akkor bátran felhívhatod kedvesedet egy gyertyafényesre.

Bolyki János nevét érdemes lesz megjegyezned, szerintem még sokat fogsz hallani felőle! Csak úgy, mint Sándor Tamás barátom nevét, aki séf és úgy döntött, hogy vált és ő fogja a legkiválóbb kézműves sajtokat készíteni széles e hazában. (Tavaly a sajtosok már meg is választották az év sajttermelőjének! Hoppá!) A főétel után Tamás kiválóságait ízlelhettük (faszenes, hegyvidéki, füstölt – diós, friss szarvasgombás) és további két komoly nagytestű vörös (barátom, a Tibi már mondaná is, hogy két igényes vörös) társaságában. Bolyki János Cabernet Franc 2006-ból – az első illatozás után már engem is meggyőzött – az est további részében egy jó párszor visszakóstoltam, és ezt követte Lőrincz Gyuri 2007-es Merengője. Ja, csak hogy tudd, ha még nem tudnád: Gyuri előtte való nap pénteken vette át az Év borásza 2009. megtisztelő címet. Ezúton is gratula!

Na szóval a Merengő nem véletlenül a vezető vöröse (egyébként ugye ez egy bikavér –egy Egri Bikavér – csak hogy el ne felejtsd ezt a nevet sem!)

La dolce vita: egy házias, ugyanakkor mégis ünnepi desszert zárta a sort. Házi szarvasgombás vanília fagyi szomolyai szarvasgombás-tokajis cseresznyelekvárral… És hogy mitől házias – hát mert mákos gubát adtunk mellé. Az ünnepet igazából a borok tették hozzá a kreációhoz, no meg némi terfesia terfesium – homoki szarvasgomba – é d e s !

Bemelegítettünk egy kis Bolyki Metha Thema 07-essel (Prestige Reserve – 2009. év három legjobb száraz fehérbora. Ez sem semmi!) Száraz, mégis édes ízérzetű, nagyon kedves bor. Ezen borok után kellett feltenni az i-re a pontot. Nem volt egyszerű, de Szepsy István segítségünkre jött a szomszéd vármegyéből, Mádról és egy 2006-os Édes Szamorodnival ezt megtette. Ami benne van a mádi dűlőkben ásványokban, savakban, illatban és zamatban, az  mind egy palackban összesült.

Köszönöm, Fiúk!

Ruprecht Laci (Rupi), Bajzát Attila (Bajzi) és Baráth Sanyi (Sanyi bácsi), amit kitaláltatok és megfőztetek, azzal engem megfőztetek! 

Bolyki János, Kaló Imre, dr. Lőrincz György, Orosz Gábor, Szepsy István – köszönöm, hogy teljessé és feledhetetlenné tettétek a december 5-i szarvasgombás napot. 

És hogy komfortérzetünk is megfelelő volt, ahhoz kellett Bécike, Viktor, Dani és Ottó bácsi, na meg a Lovas étterem teljes gárdája és Morzsi barátunk, aki a háttérzenét, na meg később a talpalávalót is biztosította. Fél 3 az fél 3!

A bejegyzés trackback címe:

https://lovasetterem.blog.hu/api/trackback/id/tr841589370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása