Ruprecht László: Szarvasgomba fohász

Hova tűntél hajnali fény?
Fa árnyéka vajon miről mesél?
Mire buzdít az őszi szél csókja?
Mivé lett a föld megbúvó gondja?
Vadak Ti kik nesztelenül fujtattok szüntelen,
Bokrok karmaitól tépázva vágtattok hegyeken,
De csitt, valaki, ébred már mohás földnek kérgében.
Megbújt már rég, természet keblében,
Magába szívta a fáradt agyag ködös leheletét,
Áhítatát leplezve várja a szűkülő naplementét.
Az aranyló korong, izzó ruháját dér csipkedi,
Életében új nap virradt, zsibbadt lelke ezt köszöni.
Rozsdás erdő bölcsőjében Őt keresi kutyák hada,
Édes a búcsú, a születés eme szokatlan formája.
Nem fekszik már többet vissza nyirkos avar ágyába,
Édennek kertjében almafa állott,
Édes nedve keseríté meg a világot.
De a földnek buja gyümölcse, melyet tenyerünkbe veszünk,
Rózsafa reszelővel, finoman ébresztgetünk.
Illata és íze csodaként lebeg a konyhába,
Vissza hozva, lét örömét ebbe a világba.
Ki kóstolta bizonyára már tudja,
E nemes teremtmény a szarvasgomba.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lovasetterem.blog.hu/api/trackback/id/tr632346839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemvagyokmesterszakacs · http://nemvagyokmesterszakacs.blogspot.com 2010.10.25. 19:00:23

Kedves Gábor! A napokban hoztam le egy bejegyzést az étteremről. Ajánlom figyelmedbe a komplett 4 részes sorozatot a Szalajka-völgyről, melyből még egy rész hátra van.
Üdvözlettel: Alexa Christi (Kerecseny Csaba felesége Debrecenből)

Facebookon is keressük egymást!